Bárdos Kata reflektál a Csillagtánc című legújabb tűzszínházi előadásunk folyamatára, amely legközelebb a JMSZK bérletes előadásaként november 3-4.-én lesz megtekinthető Pápán, a Zsinagógában:)
.jpg)
Homlokfestés. Tűzzsonglőr eszközök. Mese az esthajnalcsillagról. 22 ember közös csillagtánca.
Az
előadás egy 10 napos táborban készült el. A mese első
pillanatban elvarázsolt mindenkit. Történet egy lány
önfeláldozásáról. Keleti hangulat. Aztán, a nagy munka
közepette valahol elhagytam ezt a varázst. Egyszer csak azt vettem
észre, hogy már csak dolgozom. Nem találtam meg a szépet és a
zsebreraknivalót a munkafolyamatban. Csak úgy készülhet el egy
ilyen előadás, hogy teremtünk magunknak egy mitológiát, és a
végletekig tisztítjuk a kis mikrovilágokat. Ez egy hosszú és
fáradalmas munka, de meg lehet találni benne a szépet, és az
eredmény lenyűgöző.
Ma
este visszakaptam mindent, amit olykor talán úgy éreztem, elvettek
tőlem: a szépet, a jót, az élvezetet. Az előadás minden gond
nélkül ment le. Átadtuk a mesét. Merthogy ez a feladatunk:
elmesélni, és odaadni ezt a történetet az embereknek. És közben
mi is egyre jobban megismerjük ezt a mesét. Végighömpölyögtünk
a történeten, szépen, lassan, együtt. Egyik képből a másikba
úszott át a színpad, ahogy a lány járta a világokat. Szép ez
az előadás. Mikor vége lett, egészen mást éreztem, mint eddig
bármikor előadások után. A Hullám ehhez nem is hasonlítható a
realista szemléletével és tragédiájával. A Szélkötő
Kalamonában ugyan megvan a tűz varázsa, atmoszférája, mégis
teljesen más. Azután boldog fáradtság marad bennem, derű,
pörgés. Táncoltatom az embereket. A Csillagtánc viszont a
lelkemet táncoltatja meg. Felébreszt olyan érzéseket, amiket
lassan elfelejtek: nyugodt, harmonikus pillanatokat ad nekem.
Perceket. Az előadás egészéből áradó szakralitás és
misztikum addig kísér, amíg fent hagyom a homlokomon lévő, csak
rám jellemző festést. Nem pörgöm végig az előadást, mert
végig izomfeszültségben ülök, és egész testemmel arra
koncentrálok, ami a színpadon történik. Mikor pedig vége az
előadásnak, derűs vagyok és nyugodt, minden békésnek hat.
Minden
előadást más miatt szeretünk. A Csillagtánc szép. Lélek és
test gyógyszere egyszerre. Nincs káosz, nincs kapkodás. Mese van.
