Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztiválon
jártunk
Három csoporttal vettünk részt a találkozón a Magyarpolányi Alapfokú Művészeti Iskola színeiben.
Székesfehérvári Csalamádé csoportunk a Fejér megyei fordulón ezüst minősítést kapott Gyerekjáték! című előadásáért, valamint a szakmai értékelők továbbküldték őket a regionális fordulóra.
A Veszprém megyei, Pétfürdőn megrendezett találkozón a noszlopi No komment csoport szintén ezüst minősítést kapott, Örvény című előadásáért.
A magyarpolányi Galagonya csoport arany minősítést szerzett Pétfürdőn, valamint Pétfürdő Önkormányzata különdíjban részesítette őket.
Mindhárom csoportról azt nyilatkozták a szakmai értékeléseken, hogy a gyerekek felszabadult és oldott játékát élvezet nézni, és a sok-sok egyéni szín mellett, kiváló csapatmunkát végeznek. Büszkék is vagyunk erre, hiszen az oldottság és felszabadultság kialakítása, legfontosabb céljaink egyike. Természetesen rengeteg dolog hangzott el ezeken az értékeléseken, melyeket akkor lenne érdemes részleteznem, ha minden olvasó látta volna a szóban forgó előadásokat. Remélem minél több alkalmunk nyílik majd arra, hogy bemutathassák ezeket.
Egyik fontos tapasztalatként azt hoztam el magammal a fesztiválokról, hogy sok-sok színjátszó csoport működik országszerte, akik lelkesen és hittel állnak színpadra, megmutatván választott folyamatuk, éppen aktuális állomását. Ez az, ami nagyon fontos, és nem az, hogy ki milyen minősítést kap, bronz, ezüst, vagy arany szó szerepel-e az oklevelén. Igyekeztem ezt tudatosítani a gyerekekben is. Színpadra azért állunk, mert szólni szeretnénk valakiknek valamiről. Tesszük ezt úgy, hogy szeretjük ezt megtenni. Szeretünk játszani. Persze tudom, hogy a versenyhelyzet izgalmas. Jó fajta izgalom. Mi is izgultunk. :)
De nem érdemes szomorúságot érezni azért, mert nem kaptunk aranyat. Ez az egész nem erről szól. :)
Herczeg Dia
