Filmes-kvíz, avagy kocsmaszínház



Érdekes élményben volt részünk a hétvégén az Inárcsi Fesztiválon (nov. 2- 4.). A Radikális színpad egyik játszója megsérült, és így nem tudták előadni darabjukat az összejövetelen. Ekkor jött az ötlet, hogy segítsük ki őket és adjuk elő a mozis műsorunkat. Hirtelen jött az ötlet, nagyon gondolkodni sem volt időnk és talán így volt a legjobb.
Eddig csak kocsmákban adtuk elő filmes megmozdulásunkat, most viszont színházi térben kellett, színházhoz értő közegnek. A játékunk így aprólékosabb lett és minimálisabb, mivel színházi fényekkel is meg voltunk lőve. A közönség nagyon hálás volt. Frenetikus élmény volt, hogy minden poént és megmozdulásunkat értettek. Sokszor a nagy nevetésektől le is maradtak még több slussz poénról J
Tegnap pedig Székesfehérváron voltunk a Parabában (nov. 7.) Ez egy kocsma, nem színház, viszont van egy hatalmas színpada, ami alkalmas játéktérnek. Csak vigyázni kell, nehogy kitörd a nyakad, ha a lépcsőn lefele haladsz J A Parabában elindult egy kocsmaszínházi vonal Kafka Beat címen, és ennek a sorozatnak voltunk mi az első fellépői.  A hangulat, a közeg nagyon szívet melengettető volt. A hely maga megér egy misét. Tehát megtiszteltetés volt játszani elsőként ezen a helyen. 
Ebben a műsorunkban az a kihívás, hogy mindig más helyszíneken játsszuk, és mindig teljesen más közegnek, teljesen másképp.  Ez egy olyan műsor, amire minden hatással van, az emberek, a hely, valamint a játszók kapcsolata a többiekkel. Tehát izgalmas, és mindig pezsdítő játszani kvízünket, mert ismeretlen kihívás áll előttünk.

Benkó Zsófia Anna




 

Október 23-i ünnepi műsor

Képek a fátyol alól

Remek kis csapat jött össze az október 23.-i műsor megalkotására.  Nagyon frissítő élmény volt elvegyülni a középiskolások között és hetente egyszer szerdán találkozni és összetenni másfél órában a műsort. Első alkalommal megkaptuk a szövegkönyvet… jó sok szöveggel és instrukcióval, ki is lettek osztva a szerepek. Akasztottak, elnyomottak, elnyomók, narrátorok, labdások stb…  Szerintem mindenki a szokásos rutinnal kezdte el  a készülődést… „ Már megint egy szokásos iskolai műsor….” De ebből valami más lett.  Azt hiszem mindenki belepillanthatott a gondosan letakart eseményekbe, amit oly nagyon takargattak. Amiből mindenki ismeri az eseményeket, de nem realizálja magában. Hát mi sok mindent realizáltunk és sok mindent megértettünk az akkori eseményekből. Pontosabban nem képeket, hanem hangulatokat és érzeteket élhettünk meg a próbák alkalmával. Azt gondolom, hogy ezt a nézők is átélhették velünk együtt.
A középiskolásokkal nagyon remek hangulatú volt a próbák sorozata. Hihetetlen érzés az, amikor ennyi ember összejön és valami közös dolgot épít. A tömegnek valóban hatalmas ereje van. És szerencsére Mi most építettünk, nem pedig romboltunk.
„Ezt követően Képek a fátyol alól címmel a pápai református gimnázium és a Teleszterion Színházi Műhely irodalmi összeállítása állított emléket a forradalomnak. Valljuk be, bizonyára sokan vettünk már részt olyan ’56-os ünnepi műsoron, amelyen kínosan érződött a hősök előtti főhajtás kötelező jellege, és az ezerszer hallott közhelyek miatt gondolatainkkal sűrűn elkalandoztunk a megemlékezésről. Nos, a Képek a fátyol alól egyáltalán nem ilyen volt, ezt szívesen néztük volna akár reggelig is.
A teleszterionos és refis koprodukció különleges, igazán emlékezetes élményt nyújtott a színházteremben egybegyűlteknek: a műsor számos felemelő pillanatot és drámai csúcspontot, néhány feszültségoldó, szellemes momentumot, no meg több torokszorító, sokáig felejthetetlen jelenetet is tartogatott a nézők számára. A színpadról végig sugárzott a frissesség, a fiatalos lendület, miközben az előadás őszintén, sallangok nélkül beszélt a forradalomról, remekül megfogva a szabadságharc lényegét, eszmeiségét. Mindebből oroszlánrészt vállalt a diákok felkészítője, Veress Zsuzsa, a református gimnázium tanára, valamint a műsor szerkesztője, rendezője, Komáromi Sándor, a Teleszterion Színházi Műhely vezetője.”    forrás: http://papa-ma.hu

Benkó Zsófia Anna