A Teleszterion Színházi Műhely színházi programjainak szellemi műhelye
A márciusi műsor kapcsán
A március 15.-i műsor után jó lenne összegezni, mi is történt a próbák során, hogyan is állt össze a műsor. Vagyis inkább arról, milyen volt részt venni benne...
Három hétvégén át készítettünk koreográfiát, és egy délelőtt Ajkán a többi résztvevővel összehangoltuk az egészet.
Orsi lejegyezte a műsor forgatókönyvét, és megkaptuk a zenéket, mindenki tanulta a versét...de mi volt az, amitől végül is ment a műsor? Szélben, hidegben, úgy, hogy főpróbánk a helyszínen nem is volt?
Hát ezen gondolkozom én azóta is...részleteiben tökéletesen elő volt készítve...az egész így könnyen összeállhatott. De sokan voltunk benne, több mint 30 perc volt a műsor hossza... komolyan, én nem vártam mást, mint azt, hogy jól fog menni, de csodálkoztam, hogy a néhány apró zökkenő ellenére ilyen simán ment. Orsi csúszott mászott a lisztekkel, meg az információkkal, hogy ki jön...hasalni a lepel mögött, közben ránézni a többiekre, akik ugyanúgy vannak mint te, készülni a következő mozdulatra, látni, ahogy a Zsófit keni az Orsi vörösre miközben szól egy vers, vagy ahogyan a gyerekek kucorognak és türelmesen várják, mikor kell felállniuk, ahogyan a néptáncosok lejönnek a színpadról és ők is hasalnak...szép volt részt venni benne!
Azt hiszem az egész kulcsa az volt, hogy egymásra tudtunk hangolódni. És ez az, amiről szeptember óta beszél a Sanyi. Figyelni önmagunkra és a többi résztvevőre, a PARTNEREKRE.
Én annyira jól éreztem magam a műsor közben, és főleg utána, hogy azóta is ez motoszkál bennem: akarok még ilyet!!!!!Mármint sok emberes, összehangolt munkában részt venni!
Három hétvégén át készítettünk koreográfiát, és egy délelőtt Ajkán a többi résztvevővel összehangoltuk az egészet.
Orsi lejegyezte a műsor forgatókönyvét, és megkaptuk a zenéket, mindenki tanulta a versét...de mi volt az, amitől végül is ment a műsor? Szélben, hidegben, úgy, hogy főpróbánk a helyszínen nem is volt?
Hát ezen gondolkozom én azóta is...részleteiben tökéletesen elő volt készítve...az egész így könnyen összeállhatott. De sokan voltunk benne, több mint 30 perc volt a műsor hossza... komolyan, én nem vártam mást, mint azt, hogy jól fog menni, de csodálkoztam, hogy a néhány apró zökkenő ellenére ilyen simán ment. Orsi csúszott mászott a lisztekkel, meg az információkkal, hogy ki jön...hasalni a lepel mögött, közben ránézni a többiekre, akik ugyanúgy vannak mint te, készülni a következő mozdulatra, látni, ahogy a Zsófit keni az Orsi vörösre miközben szól egy vers, vagy ahogyan a gyerekek kucorognak és türelmesen várják, mikor kell felállniuk, ahogyan a néptáncosok lejönnek a színpadról és ők is hasalnak...szép volt részt venni benne!
Azt hiszem az egész kulcsa az volt, hogy egymásra tudtunk hangolódni. És ez az, amiről szeptember óta beszél a Sanyi. Figyelni önmagunkra és a többi résztvevőre, a PARTNEREKRE.
Én annyira jól éreztem magam a műsor közben, és főleg utána, hogy azóta is ez motoszkál bennem: akarok még ilyet!!!!!Mármint sok emberes, összehangolt munkában részt venni!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)